Pécsi UTAZÁSI INFORMÁCIÓK EGY HELYEN
TARTALOMJEGYZÉK
» TUDÁSTÁR
- PÉCS TÖRTÉNETE
» LÁTNIVALÓK
- SZÉKESEGYHÁZ
- BARBAKÁN
- ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK
- DZSÁMI
- JAKOVÁLI HASSZÁN PASA DZSÁMIJA
- ZSOLNAY-KÚT
- ZSINAGÓGA
- IDRISZ BABA SÍREMLÉKE
- SZERELMESEK LAKATJAI
- MISINATETŐ
- FERENCES TEMPLOM
- FÜRDŐÉPÜLETEK
- VASVÁRY-VILLA
- PINTÉR-KERT
- ÁLLATKERT, AKVÁRIUM ÉS TERRÁRIUM
- HULLÁMFÜRDŐ
- CSOMTVÁRY MÚZEUM
- ZSOLNAY MÚZEUM
- ZSOLNAY-MAUZÓLEUM
- MARTYN FERENC MÚZEUM
- PÉCSI ÁLLATKERT
- AMERIGO TOT MÚZEUM
- RENESZÁNSZ KŐTÁR
- PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
- MECSEKI KISVASÚT
> Kirándulások a Mecsekben
- PÉCS TÖRTÉNETE
» LÁTNIVALÓK
- SZÉKESEGYHÁZ
- BARBAKÁN
- ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK
- DZSÁMI
- JAKOVÁLI HASSZÁN PASA DZSÁMIJA
- ZSOLNAY-KÚT
- ZSINAGÓGA
- IDRISZ BABA SÍREMLÉKE
- SZERELMESEK LAKATJAI
- MISINATETŐ
- FERENCES TEMPLOM
- FÜRDŐÉPÜLETEK
- VASVÁRY-VILLA
- PINTÉR-KERT
- ÁLLATKERT, AKVÁRIUM ÉS TERRÁRIUM
- HULLÁMFÜRDŐ
- CSOMTVÁRY MÚZEUM
- ZSOLNAY MÚZEUM
- ZSOLNAY-MAUZÓLEUM
- MARTYN FERENC MÚZEUM
- PÉCSI ÁLLATKERT
- AMERIGO TOT MÚZEUM
- RENESZÁNSZ KŐTÁR
- PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
- MECSEKI KISVASÚT
> Kirándulások a Mecsekben
TUDÁSTÁR
PÉCS TÖRTÉNETE
Pécs kedvező adottságai miatt a korai vaskor óta lakott terület, várossá kétezer évvel ezelőtt a római birodalom idején vált. Az akkori Sopianae, mivel fontos kereskedelmi utak találkozóhelyén épült, gyors fejlődésnek indult, s a IV. században Pannónia Valéria tartomány székhelye lett. Ebből a korból származnak a mai Szent István tér környékén található ókeresztény temető együttes sírkamrái, amelyek 2000 óta az UNESCO Világörökség részét képezik. A magyarok 899-ben foglalták el ezt a területet. A város a 
középkorban is jelentős szerepet töltött be, 1009-ben Szent István királyunk püspökséget alapított itt. A település neve ekkor Quinque Ecclesiae, azaz Öt templom városa, innen származik a német Fünfkirchen elnevezés is. A Pécs név egy 1093-as oklevélben fordul elő először. 1225-ben Bertalan pécsi püspök a mai Jakab-hegyen az itt élő remeték számára kolostort alapított, melynek romjai még ma is láthatók. Pécs a középkor kulturális életében is nagy szerepet játszott: Nagy Lajos király 
1367-ben itt alapította meg Magyarország első, Európa ötödik egyetemét, Hampó György püspök 1440-ben megnyitotta hazánk első nyilvános könyvtárát, Janus Pannonius, a híres humanista tudós és költő pedig 1459-72 között töltötte be a pécsi püspöki széket. Ennek a pezsgő szellemi életnek 1543-ban a törökök vetettek véget. A 143 évig tartó török uralom alatt számos dzsámit és fürdőt építettek, s ebben az időben indult meg a malom- ill. bőripar is. A XVIII-XIX. században a város 
iparosodását elsősorban a környékbeli jó minőségű feketeszén feltárása lendítette föl. A kulturális élet a XVIII. század második felében, Klimó György püspöksége alatt virágzott fel újra, aki nyomdát alapított, a nyilvánosság számára is megnyitotta könyvtárát, majd megalapította az ország első felsőbb leányiskoláját. Pécs 1780-ban kapott szabad királyi városi jogot. 1846-ban Liszt Ferenc két hangversenyt is tartott a városban. A XIX. század közepére esnek a nagy gyáralapítások: 1852-ben nyílt meg a Zsolnay Porcelángyár, melyet többek között a Littke Pezsgőgyár, az Angster Orgonagyár és a Hamerli Kesztyűgyár követett. Pécs ma pezsgő, a turisták számára sokféle látnivalót, programot kínáló város.
LÁTNIVALÓK
SZÉKESEGYHÁZ
A pécsi székesegyház eredete a római birodalom korába nyúlik vissza. A mai altemplom alapfalait a IV. század végén rakták le, majd a VIII-IX. században nyugat felé megnagyobbították. Az eredeti templom Szent István király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati torony is. A középkorban még két toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák kialakítása.
BARBAKÁN
A barbakán - keskeny nyakon ülő, kerek kaputorony, amely oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák - építése talán Kinizsi Pál délvidéki kapitánysága idejéhez köthető. A török veszedelem árnyékában ugyanis az egész délvidéken erősítették, modernizálták a várak, városok védműveit. A barbakánt falszoros - a valamikori várárok része - veszi körül, a bejárathoz pedig egy csapóhídon keresztül juthatunk. Mai állapota mindenesetre a török kori átépítésnek köszönhető. A városi védművek fölöslegessé válásával, a XVIII-XIX. század során - csakúgy, mint a városfal többi szakaszán - házak épültek a barbakánnak, amelyeket csak az 1960-as években bontottak le.
ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK
A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentős központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püsköki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétől számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a IV. században emelték őket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték. Az ókeresztény temetői emlékegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában.
DZSÁMI
Gázi Kászim pasa dzsámija Pécs városának egyik jelképe, amely a város központjában, a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámit Gázi Kászim 1543-46 között építettette, mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik.
JAKOVÁLI HASSZÁN PASA DZSÁMIJA
Pécs egyetlen épségben fennmaradt török temploma, hiszen itt még a minaret is a dzsámi mellett magasodik. A dzsámi körül kis városrész fejlődött ki, amely a magyarországi iszlámnak komoly centrumát alkotta. Medreszéjében (főiskolájában) messze földről érkezett diákok tanultak, kolostorában távoli vidékek zarándokai fordultak meg. A török uralom megszűnése után a dzsámi külseje elkerülte az átalakítást, mert csupán a belsejét építették át keresztény templommá.
ZSOLNAY-KÚT
A kút története 1908-ig nyúlik vissza, ekkor ajánlotta fel Zsolnay Miklós, hogy édesapja, Zsolnay Vilmos emlékére díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, az alkotás 1912-re készült el. Ezt követően, különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt a kútat 18 éven keresztül nem állították fel, egy raktárépületben tárolták egészen 1930-ig. Végül 1930 májusában került jelenlegi helyére, a Széchenyi tér déli részén, az Irgalmasok temploma előtti kis téren. A teret 2003 óta Zsolnay térnek hívják.
ZSINAGÓGA
A romantikus stílusú zsinagóga 1865-ben, Gerstner és Frey módosított terve alapján épült. A főhomlokzat három részre tagozódik, a földszinten három lépcső vezet a bejáratig. A középrész félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik, nagy felületének közepére órát helyeztek, körülötte félkörívben héber szöveggel: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején kettős, az oldalhomlokzaton 5-5 nagyméretű ablak látható. A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája.
IDRISZ BABA SÍREMLÉKE
A Rókusdombon, a gyermekkórház kertjében, festői környezetben áll Idrisz baba síremléke. Az egymásnak ellentmondó korabeli források szerint Idrisz baba orvos volt, vagy pedig jövendőmondó. A XVI. század második felében élt, Pécsen. Valószínűleg a török hódítókkal vagy az első betelepülőkkel jött hazánkba. A város lakói halála után szentként tisztelték az életében híres orvost és rendszeresen elzarándokoltak sírjához.
SZERELMESEK LAKATJAI
A szerelmesek lakatjai Pécs egyedi látványossága. A lakatok egy olyan vaskerítésről lógnak fürtökben egy belvárosi utcában, amelynek voltaképp soha nem volt kerítés funkciója. A kerítés a Széchenyi téri Dzsámit és a Székesegyházat összekötő utcácskában található, a ciszterci Nagy Lajos Gimnázium hátsó homlokzatához közel, a túloldalon.
MISINATETŐ
A Misinatetőn áll a 176 méter magas TV-torony. Körkilátójából messze elláthatunk szép időben. Déli irányban a várost, illetve a Baranyai-dombságot, messzebb a Villányi-hegységet csodálhatjuk meg. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek magasodik.
FERENCES TEMPLOM
A Ferences-rend már a XIII. században tevékenykedett Pécsett. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. Memi pasa főiskolájáról, dzsámijáról és fürdőjéről Evlia Cselebi török világutazó hagyott az utókorra leírást. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába a dzsámi és a volt kolostor épülete. A Ferences-templom a Kórház téren látható.
FÜRDŐÉPÜLETEK
A törökkori városképhez elmaradhatatlanul hozzátartoztak a többkupolás fürdőépületek, melyek a tisztálkodáson kívül a társadalmi élet egyik színterét jelentették. A török világutazó, Evlia Cselebi a XVII. század második felében három fürdőt említ Pécsen: Memi pasa, Ferhád pasa és Kászim pasa fürdőjét, melyek részben vagy teljesen elpusztultak. Ferhád pasa fürdője igen hamar megsemmisült és csak alapfalai kerültek elő. Memi pasa fürdőjét az 1880-as években lebontották, de 1963-ban feltárták és restaurálták a benne működő csorgóval együtt. A fürdőket a Ferencesek utcája 33. szám alatt találhatjuk meg.
PINTÉR-KERT
Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén, amelynek csak romjai láthatók napjainkban. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve tekke. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVIII. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay Gyárban készítették.
ÁLLATKERT, AKVÁRIUM ÉS TERRÁRIUM
A hegyoldalon lévő 3,5 hektár alapterületű állatkert mellett a város szívében, egy pincében működik az Akvárium-Terrárium. Az állatkert gyűjteményét a kisebb testű, aktív közönségkapcsolatra alkalmas, illetve fajmegőrzési okokból fontos fajok felé szeretnék alakítani. Főbb látványosságai: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok. Az Akvárium-Terrárium esetében cél az is, hogy a hobby állattartók számára pozitív példát teremtsenek, illetve a környék természetvédelmi értékeit népszrűsítsék. A város tervei között felvetődött az állatkert felszámolása és helyette egy nagy területű szafaripark létesítése.
HULLÁMFÜRDŐ
Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét a strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában. A Pécsi Hullámfürdőhöz tartozik Dél-Dunántúl legkorszerűbb versenyuszodája, az Abay Nemes Oszkár sportuszoda. Az 1936-os olimpián bronzérmes pécsi úszóról elnevezett létesítmény 50 m-es, kristálytiszta vízzel szolgálja a pihenést és nyugodt felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportot űzőknek.
CSOMTVÁRY MÚZEUM
Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása Pécsen, amely a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított.
ZSOLNAY MÚZEUM
A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.
ZSOLNAY-MAUZÓLEUM
Nem sokan tudják, hogy a ma is működő Zsolnay Porcelángyár mögötti dombon, a "Ledinán" van a Zsolnay-család temetkezési helye, a Zsolnay-mauzóleum, amely 101 éve épült.
VASARELY MÚZEUM
Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig.
MARTYN FERENC MÚZEUM
A 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.
PÉCSI ÁLLATKERT
Pécs egyik szimbóluma - a 176 m magas Tv-torony - alatt terül el a Pécsi Állatkert, a fák árnyékában megbújva. Az állatkertet 1960-ban társadalmi munkával sikerült felépíteni a régióban élő emberek segítségével. Ezt az örökséget a mai napig is hordozza magában a kert. A folyamatos megújulás már a modern állattartás igényeinek próbál megfelelni és eleget tenni a "hozzuk közel az állatokat az emberekhez" elvnek. Főbb látványosságaink: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok.
AMERIGO TOT MÚZEUM
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
RENESZÁNSZ KŐTÁR
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
Pécs kedvező adottságai miatt a korai vaskor óta lakott terület, várossá kétezer évvel ezelőtt a római birodalom idején vált. Az akkori Sopianae, mivel fontos kereskedelmi utak találkozóhelyén épült, gyors fejlődésnek indult, s a IV. században Pannónia Valéria tartomány székhelye lett. Ebből a korból származnak a mai Szent István tér környékén található ókeresztény temető együttes sírkamrái, amelyek 2000 óta az UNESCO Világörökség részét képezik. A magyarok 899-ben foglalták el ezt a területet. A város a 
középkorban is jelentős szerepet töltött be, 1009-ben Szent István királyunk püspökséget alapított itt. A település neve ekkor Quinque Ecclesiae, azaz Öt templom városa, innen származik a német Fünfkirchen elnevezés is. A Pécs név egy 1093-as oklevélben fordul elő először. 1225-ben Bertalan pécsi püspök a mai Jakab-hegyen az itt élő remeték számára kolostort alapított, melynek romjai még ma is láthatók. Pécs a középkor kulturális életében is nagy szerepet játszott: Nagy Lajos király 
1367-ben itt alapította meg Magyarország első, Európa ötödik egyetemét, Hampó György püspök 1440-ben megnyitotta hazánk első nyilvános könyvtárát, Janus Pannonius, a híres humanista tudós és költő pedig 1459-72 között töltötte be a pécsi püspöki széket. Ennek a pezsgő szellemi életnek 1543-ban a törökök vetettek véget. A 143 évig tartó török uralom alatt számos dzsámit és fürdőt építettek, s ebben az időben indult meg a malom- ill. bőripar is. A XVIII-XIX. században a város 
iparosodását elsősorban a környékbeli jó minőségű feketeszén feltárása lendítette föl. A kulturális élet a XVIII. század második felében, Klimó György püspöksége alatt virágzott fel újra, aki nyomdát alapított, a nyilvánosság számára is megnyitotta könyvtárát, majd megalapította az ország első felsőbb leányiskoláját. Pécs 1780-ban kapott szabad királyi városi jogot. 1846-ban Liszt Ferenc két hangversenyt is tartott a városban. A XIX. század közepére esnek a nagy gyáralapítások: 1852-ben nyílt meg a Zsolnay Porcelángyár, melyet többek között a Littke Pezsgőgyár, az Angster Orgonagyár és a Hamerli Kesztyűgyár követett. Pécs ma pezsgő, a turisták számára sokféle látnivalót, programot kínáló város.SZÉKESEGYHÁZ
A pécsi székesegyház eredete a római birodalom korába nyúlik vissza. A mai altemplom alapfalait a IV. század végén rakták le, majd a VIII-IX. században nyugat felé megnagyobbították. Az eredeti templom Szent István király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati torony is. A középkorban még két toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák kialakítása.
BARBAKÁN
A barbakán - keskeny nyakon ülő, kerek kaputorony, amely oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák - építése talán Kinizsi Pál délvidéki kapitánysága idejéhez köthető. A török veszedelem árnyékában ugyanis az egész délvidéken erősítették, modernizálták a várak, városok védműveit. A barbakánt falszoros - a valamikori várárok része - veszi körül, a bejárathoz pedig egy csapóhídon keresztül juthatunk. Mai állapota mindenesetre a török kori átépítésnek köszönhető. A városi védművek fölöslegessé válásával, a XVIII-XIX. század során - csakúgy, mint a városfal többi szakaszán - házak épültek a barbakánnak, amelyeket csak az 1960-as években bontottak le.
ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK
A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentős központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püsköki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétől számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a IV. században emelték őket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték. Az ókeresztény temetői emlékegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában.
DZSÁMI
Gázi Kászim pasa dzsámija Pécs városának egyik jelképe, amely a város központjában, a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámit Gázi Kászim 1543-46 között építettette, mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik.
JAKOVÁLI HASSZÁN PASA DZSÁMIJA
Pécs egyetlen épségben fennmaradt török temploma, hiszen itt még a minaret is a dzsámi mellett magasodik. A dzsámi körül kis városrész fejlődött ki, amely a magyarországi iszlámnak komoly centrumát alkotta. Medreszéjében (főiskolájában) messze földről érkezett diákok tanultak, kolostorában távoli vidékek zarándokai fordultak meg. A török uralom megszűnése után a dzsámi külseje elkerülte az átalakítást, mert csupán a belsejét építették át keresztény templommá.
ZSOLNAY-KÚT
A kút története 1908-ig nyúlik vissza, ekkor ajánlotta fel Zsolnay Miklós, hogy édesapja, Zsolnay Vilmos emlékére díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, az alkotás 1912-re készült el. Ezt követően, különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt a kútat 18 éven keresztül nem állították fel, egy raktárépületben tárolták egészen 1930-ig. Végül 1930 májusában került jelenlegi helyére, a Széchenyi tér déli részén, az Irgalmasok temploma előtti kis téren. A teret 2003 óta Zsolnay térnek hívják.
ZSINAGÓGA
A romantikus stílusú zsinagóga 1865-ben, Gerstner és Frey módosított terve alapján épült. A főhomlokzat három részre tagozódik, a földszinten három lépcső vezet a bejáratig. A középrész félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik, nagy felületének közepére órát helyeztek, körülötte félkörívben héber szöveggel: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején kettős, az oldalhomlokzaton 5-5 nagyméretű ablak látható. A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája.
IDRISZ BABA SÍREMLÉKE
A Rókusdombon, a gyermekkórház kertjében, festői környezetben áll Idrisz baba síremléke. Az egymásnak ellentmondó korabeli források szerint Idrisz baba orvos volt, vagy pedig jövendőmondó. A XVI. század második felében élt, Pécsen. Valószínűleg a török hódítókkal vagy az első betelepülőkkel jött hazánkba. A város lakói halála után szentként tisztelték az életében híres orvost és rendszeresen elzarándokoltak sírjához.
SZERELMESEK LAKATJAI
A szerelmesek lakatjai Pécs egyedi látványossága. A lakatok egy olyan vaskerítésről lógnak fürtökben egy belvárosi utcában, amelynek voltaképp soha nem volt kerítés funkciója. A kerítés a Széchenyi téri Dzsámit és a Székesegyházat összekötő utcácskában található, a ciszterci Nagy Lajos Gimnázium hátsó homlokzatához közel, a túloldalon.
MISINATETŐ
A Misinatetőn áll a 176 méter magas TV-torony. Körkilátójából messze elláthatunk szép időben. Déli irányban a várost, illetve a Baranyai-dombságot, messzebb a Villányi-hegységet csodálhatjuk meg. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek magasodik.
FERENCES TEMPLOM
A Ferences-rend már a XIII. században tevékenykedett Pécsett. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. Memi pasa főiskolájáról, dzsámijáról és fürdőjéről Evlia Cselebi török világutazó hagyott az utókorra leírást. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába a dzsámi és a volt kolostor épülete. A Ferences-templom a Kórház téren látható.
FÜRDŐÉPÜLETEK
A törökkori városképhez elmaradhatatlanul hozzátartoztak a többkupolás fürdőépületek, melyek a tisztálkodáson kívül a társadalmi élet egyik színterét jelentették. A török világutazó, Evlia Cselebi a XVII. század második felében három fürdőt említ Pécsen: Memi pasa, Ferhád pasa és Kászim pasa fürdőjét, melyek részben vagy teljesen elpusztultak. Ferhád pasa fürdője igen hamar megsemmisült és csak alapfalai kerültek elő. Memi pasa fürdőjét az 1880-as években lebontották, de 1963-ban feltárták és restaurálták a benne működő csorgóval együtt. A fürdőket a Ferencesek utcája 33. szám alatt találhatjuk meg.
PINTÉR-KERT
Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén, amelynek csak romjai láthatók napjainkban. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve tekke. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVIII. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay Gyárban készítették.
ÁLLATKERT, AKVÁRIUM ÉS TERRÁRIUM
A hegyoldalon lévő 3,5 hektár alapterületű állatkert mellett a város szívében, egy pincében működik az Akvárium-Terrárium. Az állatkert gyűjteményét a kisebb testű, aktív közönségkapcsolatra alkalmas, illetve fajmegőrzési okokból fontos fajok felé szeretnék alakítani. Főbb látványosságai: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok. Az Akvárium-Terrárium esetében cél az is, hogy a hobby állattartók számára pozitív példát teremtsenek, illetve a környék természetvédelmi értékeit népszrűsítsék. A város tervei között felvetődött az állatkert felszámolása és helyette egy nagy területű szafaripark létesítése.
HULLÁMFÜRDŐ
Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét a strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában. A Pécsi Hullámfürdőhöz tartozik Dél-Dunántúl legkorszerűbb versenyuszodája, az Abay Nemes Oszkár sportuszoda. Az 1936-os olimpián bronzérmes pécsi úszóról elnevezett létesítmény 50 m-es, kristálytiszta vízzel szolgálja a pihenést és nyugodt felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportot űzőknek.
CSOMTVÁRY MÚZEUM
Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása Pécsen, amely a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított.
ZSOLNAY MÚZEUM
A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.
ZSOLNAY-MAUZÓLEUM
Nem sokan tudják, hogy a ma is működő Zsolnay Porcelángyár mögötti dombon, a "Ledinán" van a Zsolnay-család temetkezési helye, a Zsolnay-mauzóleum, amely 101 éve épült.
VASARELY MÚZEUM
Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig.
MARTYN FERENC MÚZEUM
A 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.
PÉCSI ÁLLATKERT
Pécs egyik szimbóluma - a 176 m magas Tv-torony - alatt terül el a Pécsi Állatkert, a fák árnyékában megbújva. Az állatkertet 1960-ban társadalmi munkával sikerült felépíteni a régióban élő emberek segítségével. Ezt az örökséget a mai napig is hordozza magában a kert. A folyamatos megújulás már a modern állattartás igényeinek próbál megfelelni és eleget tenni a "hozzuk közel az állatokat az emberekhez" elvnek. Főbb látványosságaink: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok.
AMERIGO TOT MÚZEUM
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
RENESZÁNSZ KŐTÁR
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
A Ferences-rend már a XIII. században tevékenykedett Pécsett. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. Memi pasa főiskolájáról, dzsámijáról és fürdőjéről Evlia Cselebi török világutazó hagyott az utókorra leírást. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába a dzsámi és a volt kolostor épülete. A Ferences-templom a Kórház téren látható.
FÜRDŐÉPÜLETEK
A törökkori városképhez elmaradhatatlanul hozzátartoztak a többkupolás fürdőépületek, melyek a tisztálkodáson kívül a társadalmi élet egyik színterét jelentették. A török világutazó, Evlia Cselebi a XVII. század második felében három fürdőt említ Pécsen: Memi pasa, Ferhád pasa és Kászim pasa fürdőjét, melyek részben vagy teljesen elpusztultak. Ferhád pasa fürdője igen hamar megsemmisült és csak alapfalai kerültek elő. Memi pasa fürdőjét az 1880-as években lebontották, de 1963-ban feltárták és restaurálták a benne működő csorgóval együtt. A fürdőket a Ferencesek utcája 33. szám alatt találhatjuk meg.
PINTÉR-KERT
Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén, amelynek csak romjai láthatók napjainkban. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve tekke. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVIII. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay Gyárban készítették.
ÁLLATKERT, AKVÁRIUM ÉS TERRÁRIUM
A hegyoldalon lévő 3,5 hektár alapterületű állatkert mellett a város szívében, egy pincében működik az Akvárium-Terrárium. Az állatkert gyűjteményét a kisebb testű, aktív közönségkapcsolatra alkalmas, illetve fajmegőrzési okokból fontos fajok felé szeretnék alakítani. Főbb látványosságai: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok. Az Akvárium-Terrárium esetében cél az is, hogy a hobby állattartók számára pozitív példát teremtsenek, illetve a környék természetvédelmi értékeit népszrűsítsék. A város tervei között felvetődött az állatkert felszámolása és helyette egy nagy területű szafaripark létesítése.
HULLÁMFÜRDŐ
Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét a strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában. A Pécsi Hullámfürdőhöz tartozik Dél-Dunántúl legkorszerűbb versenyuszodája, az Abay Nemes Oszkár sportuszoda. Az 1936-os olimpián bronzérmes pécsi úszóról elnevezett létesítmény 50 m-es, kristálytiszta vízzel szolgálja a pihenést és nyugodt felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportot űzőknek.
CSOMTVÁRY MÚZEUM
Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása Pécsen, amely a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított.
ZSOLNAY MÚZEUM
A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.
ZSOLNAY-MAUZÓLEUM
Nem sokan tudják, hogy a ma is működő Zsolnay Porcelángyár mögötti dombon, a "Ledinán" van a Zsolnay-család temetkezési helye, a Zsolnay-mauzóleum, amely 101 éve épült.
VASARELY MÚZEUM
Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig.
MARTYN FERENC MÚZEUM
A 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.
PÉCSI ÁLLATKERT
Pécs egyik szimbóluma - a 176 m magas Tv-torony - alatt terül el a Pécsi Állatkert, a fák árnyékában megbújva. Az állatkertet 1960-ban társadalmi munkával sikerült felépíteni a régióban élő emberek segítségével. Ezt az örökséget a mai napig is hordozza magában a kert. A folyamatos megújulás már a modern állattartás igényeinek próbál megfelelni és eleget tenni a "hozzuk közel az állatokat az emberekhez" elvnek. Főbb látványosságaink: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok.
AMERIGO TOT MÚZEUM
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
RENESZÁNSZ KŐTÁR
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén, amelynek csak romjai láthatók napjainkban. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve tekke. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVIII. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay Gyárban készítették.
ÁLLATKERT, AKVÁRIUM ÉS TERRÁRIUM
A hegyoldalon lévő 3,5 hektár alapterületű állatkert mellett a város szívében, egy pincében működik az Akvárium-Terrárium. Az állatkert gyűjteményét a kisebb testű, aktív közönségkapcsolatra alkalmas, illetve fajmegőrzési okokból fontos fajok felé szeretnék alakítani. Főbb látványosságai: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok. Az Akvárium-Terrárium esetében cél az is, hogy a hobby állattartók számára pozitív példát teremtsenek, illetve a környék természetvédelmi értékeit népszrűsítsék. A város tervei között felvetődött az állatkert felszámolása és helyette egy nagy területű szafaripark létesítése.
HULLÁMFÜRDŐ
Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét a strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában. A Pécsi Hullámfürdőhöz tartozik Dél-Dunántúl legkorszerűbb versenyuszodája, az Abay Nemes Oszkár sportuszoda. Az 1936-os olimpián bronzérmes pécsi úszóról elnevezett létesítmény 50 m-es, kristálytiszta vízzel szolgálja a pihenést és nyugodt felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportot űzőknek.
CSOMTVÁRY MÚZEUM
Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása Pécsen, amely a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított.
ZSOLNAY MÚZEUM
A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.
ZSOLNAY-MAUZÓLEUM
Nem sokan tudják, hogy a ma is működő Zsolnay Porcelángyár mögötti dombon, a "Ledinán" van a Zsolnay-család temetkezési helye, a Zsolnay-mauzóleum, amely 101 éve épült.
VASARELY MÚZEUM
Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig.
MARTYN FERENC MÚZEUM
A 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.
PÉCSI ÁLLATKERT
Pécs egyik szimbóluma - a 176 m magas Tv-torony - alatt terül el a Pécsi Állatkert, a fák árnyékában megbújva. Az állatkertet 1960-ban társadalmi munkával sikerült felépíteni a régióban élő emberek segítségével. Ezt az örökséget a mai napig is hordozza magában a kert. A folyamatos megújulás már a modern állattartás igényeinek próbál megfelelni és eleget tenni a "hozzuk közel az állatokat az emberekhez" elvnek. Főbb látványosságaink: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok.
AMERIGO TOT MÚZEUM
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
RENESZÁNSZ KŐTÁR
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét a strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában. A Pécsi Hullámfürdőhöz tartozik Dél-Dunántúl legkorszerűbb versenyuszodája, az Abay Nemes Oszkár sportuszoda. Az 1936-os olimpián bronzérmes pécsi úszóról elnevezett létesítmény 50 m-es, kristálytiszta vízzel szolgálja a pihenést és nyugodt felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportot űzőknek.
CSOMTVÁRY MÚZEUM
Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása Pécsen, amely a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított.
ZSOLNAY MÚZEUM
A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.
ZSOLNAY-MAUZÓLEUM
Nem sokan tudják, hogy a ma is működő Zsolnay Porcelángyár mögötti dombon, a "Ledinán" van a Zsolnay-család temetkezési helye, a Zsolnay-mauzóleum, amely 101 éve épült.
VASARELY MÚZEUM
Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig.
MARTYN FERENC MÚZEUM
A 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.
PÉCSI ÁLLATKERT
Pécs egyik szimbóluma - a 176 m magas Tv-torony - alatt terül el a Pécsi Állatkert, a fák árnyékában megbújva. Az állatkertet 1960-ban társadalmi munkával sikerült felépíteni a régióban élő emberek segítségével. Ezt az örökséget a mai napig is hordozza magában a kert. A folyamatos megújulás már a modern állattartás igényeinek próbál megfelelni és eleget tenni a "hozzuk közel az állatokat az emberekhez" elvnek. Főbb látványosságaink: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok.
AMERIGO TOT MÚZEUM
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
RENESZÁNSZ KŐTÁR
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása Pécsen, amely a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított.A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.
ZSOLNAY-MAUZÓLEUM
Nem sokan tudják, hogy a ma is működő Zsolnay Porcelángyár mögötti dombon, a "Ledinán" van a Zsolnay-család temetkezési helye, a Zsolnay-mauzóleum, amely 101 éve épült.
VASARELY MÚZEUM
Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig.
MARTYN FERENC MÚZEUM
A 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.
PÉCSI ÁLLATKERT
Pécs egyik szimbóluma - a 176 m magas Tv-torony - alatt terül el a Pécsi Állatkert, a fák árnyékában megbújva. Az állatkertet 1960-ban társadalmi munkával sikerült felépíteni a régióban élő emberek segítségével. Ezt az örökséget a mai napig is hordozza magában a kert. A folyamatos megújulás már a modern állattartás igényeinek próbál megfelelni és eleget tenni a "hozzuk közel az állatokat az emberekhez" elvnek. Főbb látványosságaink: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok.
AMERIGO TOT MÚZEUM
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
RENESZÁNSZ KŐTÁR
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
VASARELY MÚZEUMA 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.
PÉCSI ÁLLATKERT
Pécs egyik szimbóluma - a 176 m magas Tv-torony - alatt terül el a Pécsi Állatkert, a fák árnyékában megbújva. Az állatkertet 1960-ban társadalmi munkával sikerült felépíteni a régióban élő emberek segítségével. Ezt az örökséget a mai napig is hordozza magában a kert. A folyamatos megújulás már a modern állattartás igényeinek próbál megfelelni és eleget tenni a "hozzuk közel az állatokat az emberekhez" elvnek. Főbb látványosságaink: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok.
AMERIGO TOT MÚZEUM
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
RENESZÁNSZ KŐTÁR
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
RENESZÁNSZ KŐTÁR
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.MECSEKI KISVASÚT
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Kirándulások a Mecsekben
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.
A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .
Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat. Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére. "Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájukkal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üzemek, a város vezetői, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Az állatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthatjuk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb). Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a vidámpark. Ezt 1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a látogatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munkában építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. Az 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő) kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz. A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felújítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.
A kisvasútnál minden évben immár hagyományteremtő jelleggel gyermekvasutas tábor is működik.
Nyugati-Mecsek
A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll, története és néhány korábbi kép az következő linken található. A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.
Tippek: Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.
Keleti-Mecsek
A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg. A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a vár fotói és története a következő linken található) .Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.
Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.
utazás kereső
IDÉNY AJÁNLÓ: 
adventbecsben.hu 
velenceikarneval.hu osziutazas.hu pragaiutazas.hu krakkoiutazas.hu horvatorszagiutazas.hu romaiutazas.hu spanyolorszagiutazas.hu olaszorszagiutazas.hu csaladosutazas.hu thaifoldiutazas.hu kubautazas.hu egyiptomiutazas.hu 
SZÁLLÁS AJÁNLÓ: szilveszteriszallasok.hu ausztriaiszallasok.hu parizsiszallasok.hu gyogyszallasok.hu pragaiszallasok.hu romaiszallasok.hu KIEMELT PARTNEREINK: MILLENNIUM UTAZÁSI IRODA ISKOLAIKIRANDULAS.HU HUNGARYDENTAL.ORG
Az xutazas.hu és az 
embléma az xutazas.hu védjegye és szolgáltatási jegye.
embléma az xutazas.hu védjegye és szolgáltatási jegye.xutazas v. 1.3
.